English 
| Főbb típusai Hiánymenedzsment (gap management), amikor vezetők váratlan távozásakor a keletkező hiányt egyik napról a másikra és általában rövidtávra meg kell oldani, vagy amikor tervezett vagy nem tervezett távozások pótlása okozza a vállalat menedzsmentjében a problémát. Projektmenedzsment esetén cégek vagy egységek beindítása (start-up), felvásárlás és összeolvadás (merger & acquisition) során, de ide tartozhat egy jelentős növekedési szakasz, a vállalati konszolidáció, vagy a speciális szakértői, szakmai projekt. Változásmenedzsment esetén, mint például krízismenedzsment, a cég felkészítése az eladásra (exit menedzsment), a cég karcsúsítása, lényeges átszervezés, kultúraváltás során. |
Interim hírek - sajtócikkek az Interim Menedzsmentről
Interim – kiugrás a kkv-knak?Számtalanszor elhangzik, hogy a kis- és középvállalkozások a jövő zálogai, hiszen ez az a vállalkozási forma, amely elég rugalmas a változások gyors követésére.
Azonban sajnálatos módon a k+f pályázati pénzek elosztásának nyomon követésekor azt vehetjük észre, hogy a kutatás-fejlesztés égisze alatt az esetek döntő többségében a vállalkozások tárgyi eszközökbe fektetnek a tudás helyett.
A puding próbája?2011.04.25. 15:05 Magyari Éva, www.interim.blog.hu
Az elmúlt két évben sokat nőtt az interim menedzsment ismertsége a döntéshozók, cégtulajdonosok, HR vezetők és menedzserek körében. Ez a jó hír. A rossz hír viszont az, hogy azok közül, akik ismerik, sokan még mindig nem próbálják ki, akkor sem, amikor vállalatuk helyzetében az interim menedzsment jó megoldás lenne. Nem akarják, nem szeretnék, vagy nem merik kipróbálni… valamelyik ezek közül.
Miért nem próbálják ki többen és mitől, hogyan válhat hitelessé egy ma még hazánkban nem rutinszerűen használt menedzsment eszköz? Ennek végig gondolására tesz kísérletet ez a blogbejegyzés.
1. Drága?
Az egyik gyakran hangoztatott érv az interim menedzsment ellen, hogy drága. Az interim menedzserek díjazásáról nemrég írtam egy cikket, amiben részletesen válaszoltam erre a kifogásra. Itt most csupán annyit ismételnék meg ebből, hogy az interim menedzser díjazásának van egy mérhető és egy nem mérhető dimenziója. A mérhető oldalt illetően egy Excel táblában érdemes összeállítani mindazokat a költségelemeket, amelyeket egy munkáltató fordít alkalmazott vezetőjére. Így kiszámítható, hogy mennyibe kerül egy alkalmazott vezető egy napra. Nagy meglepetések érhetik a cégeket, mivel sokszor előfordul, hogy a cégek maguk sincsenek tisztában azzal, mennyit fordítanak saját vezetőjükre. Fontos azonban az Excel táblán túlra is tekintenünk. Ez pedig arról az egyszerű kérdésről szól, hogy: van-e alkalmas (azaz szabad kapacitással bíró, megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező) erőforrás házon belül vagy nincs? Ha nincs, akkor nincs mit számolgatni…
2. Túl általános?
Hiányoznak a konkrétumok? Konkrét esetek? Esettanulmányok? Egyszer egy interim menedzser jelölt elég haragosan azt mondta nekem: „Nincs is ilyen, hogy interim projekt. Csak beszélnek róla. Voltam interjún, aztán mégsem kaptam semmilyen projekt lehetőséget.” Az egy órás beszélgetés végére szerencsére az illető belátta, hogy kicsit elhamarkodottan ítélkezett. Mindazonáltal nekem tanulságos volt a beszélgetés nyitánya. Egyrészt megerősítette azt, hogy nagyon kevés a piacon látható, hallható, olvasható konkrétum, ami ilyen típusú következtetések levonását is okozhatja. Másrészt pedig fontos, hogy megértsék az interim menedzserek, illetve interim menedzser jelöltek:abból, hogy valaki egy beszélgetés után nem kap azonnal projekt megbízatást, nem szabad azt a következtetést levonni, hogy akkor ez a piac nincs is. Ennél nagyobb alázat kéretik az interim menedzserektől.
Az a feltételezésem, hogy a bizalom építéséhez több konkrétum kellene erről a piacról. Jelenleg azt se tudjuk, mekkora ennek a piacnak a mérete. Nagyon kevés olyan eset van, amikor az ügyfelek nyíltan kiállnak, és elmesélik, náluk hogyan zajlott az interim projekt, mire használták, milyen megoldást szállított számukra, mik a tanulságok.
3. Kulturális beállítódás
Mindig visszatérek a kultúra kérdéséhez. Mi magyarak gyanakvóak vagyunk a külsőssel szemben, hiszen az „gyütt-ment”, úgy se tudhatja. És a nyitottság már értelemben sem az erősségünk. Ha egy cégnek gondja van, arról kifelé nem beszél. Nehogy már azt gondolják, hogy… Mindig a hollandokat szoktam ellenpéldaként felhozni. Egy holland cég nyugodt szívvel beszél a gondjairól. Világosság teszi, hogy hol, melyik területen van gondja, ezt kommunikálja, és keresi rá a megfelelő megoldást.
4. Megbélyegzés?
Azt a véleményt is hallottam már, hogy az interim menedzsmentnek az a híre, hogy csak súlyos helyzetben, válságban lévő cégek veszik igénybe. Ezért, akiknek ez a - pontatlan - ismerete van az interim menedzsmentről, hallani sem akarnak róla, mondván, nehogy azt higgye róluk a piac, a versenytársak, az ügyfelek, hogy nagy bajban vannak.
Újra és újra le kell szögezni: az interim menedzsment nem egyenlő a válságmenedzsmenttel. Igen, arra is alkalmas, vagyis tűzoltásra is, de nem kizárólagosan. Hadd emlékeztessek mindenkit az angol Executive Online Interim Reportjában található meghatározásra, miszerint az interim menedzsment érett, professzionális, lényeges gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező menedzser biztosítása erőforrás hiány átmeneti pótlása, vagy speciális üzleti eredmény elérése céljából, meghatározott időtartamon belül.
5. Ki kell próbálni?
Ha kipróbálunk valamit, és jó élményünk van a kipróbálás tárgyával kapcsolatban, akkor elkezdünk bízni benne. Ha egy új étteremben vacsorázunk, és nem vagyunk elégedettek, akkor legfeljebb nem megyünk újra oda. Pár ezer forintunk bánta. Az interim menedzsment esetében a tét egy kicsit nagyobb. Vajon egy 1 - 2 hetes próba időszak megnyugtatná-e az ügyfeleket? Egy hét alatt meg lehet győződni arról, hogy az interim menedzser tényleg rendelkezik a szerződésben lefektetett projektfeladat elvégzéséhez szükséges kvalitásokkal, vagyis az ügyfél bízhat abban, hogy sikeres lesz a projekt.
Érdeklődéssel várom az ügyfelek, interim menedzserek, szolgáltatók, e szakma iránt érdeklődők véleményét akár hozzászólások, akár nekem címzett emailek formájában. Tegyünk együtt annak érdekében, hogy az ügyfelek merjenek bízni ebben az eszközben, ami nem csodafegyver ugyan, de megfelelő helyzetben és megfelelő módon alkalmazva jó megoldás lehet!
Menedzser, főnök, vezető - nem könnyű a kiválasztás
A vezetők kiválasztása rendszerint többlépcsős folyamat. Sem a vállalatok, sem a közigazgatási, költségvetési szervek nem engedhetik meg, hogy az önéletrajz elolvasása, majd egyetlen, néhány perces interjú során kialakult benyomás alapján döntsenek a vezető munkatárs alkalmazásáról.
Teljes cikk...
Magányos farkasok vagy csapatjátékosok
Az utóbbi időben nem akárki népszerűsít egy nálunk csak pár éve ismert szakmát: maga a miniszterelnök átmeneti vezetőként látja el feladatát. Az első interim menedzsment cég két különböző filozófia mentén a közelmúltban ketté vált: az egyik közvetíti a berepülő-menedzsereket a kritikus helyzetbe került cégekhez, a másik komplett megoldásokat szállít.
Teljes cikk...
Csomagban szállított vezetői tudás
Menedzsment. Már most kellene a válság utáni időkre készülni, a cégek egy része azonban a recesszió idején túlzottan is lecsupaszította a szervezetét. A hiányzó erőforrás pótlására a társaságok ilyenkor általában tanácsadók szolgáltatását veszik igénybe.
Teljes cikk...
Steiner László: "Pozitív válság is létezik"
Nem csak negatív, hanem pozitív válság is létezik - e meghökkentő bejelentéssel kezdi az autopro.hu-nak adott interjúját Steiner László az SLP tulajdonosa, az Interim.hu társtulajdonosa.
Teljes cikk...
Bolhák az üzleti életben
Mielőtt bárki megijedne, hogy ezekről a kissé visszataszító állatokról kell olvasnia, megnyugtatom: egy metaforáról van szó.
Teljes cikk...
A csúcsra törünk...
Mi, akik nem mászunk hegyet, szent ámulattal és borzadállyal tekintünk azokra, akik ezt megteszik. Legalábbis én így vagyok ezzel. Mindig bámulatra méltónak tartottam a hegymászók teljesítményét. A Hét év Tibetben című film óta pedig már érdekel is az ember-hegy viszonya. Azt hiszem, aki megnézi ezt a filmet, nem tudja kivonni magát e hatás alól.
Teljes cikk...
A rossz válságmenedzsment jelei
Ma még nem elterjedt, hogy egy mély krízis esetén valódi külső válságmenedzsert alkalmazzanak a cégek. Több állami vállalatnál is megfigyelhető, hogy minden vezetőcserénél meghirdetik a válságkezelést, a válság mégis tovább mélyül. Ebben nem a menedzserek a hibásak, a baj forrása, hogy a tulajdonosok a válságmenedzselés alapvető feltételeit sem ter...
Teljes cikk...
"Multifunkciós" munkatársakra vágynak a cégek
Nem csak a leépítésektől hangos a munkaerőpiac, a válság a minőségi cseréknek is teret ad: a cégek igyekeznek igazi "szupersztárokat" találni, akik képesek több leépített munkatárs helyett dolgozni, lehetőleg a korábbi kollégák fizetésének másfélszerese fejében....
Teljes cikk...
Kutatás és elemzés a magyarországi interim menedzsment piacról
A költség- és eredményorientált üzleti környezetben az erőforrások leghatékonyabb felhasználása mindig előtérbe kerül, és a probléma nemcsak a gyári dolgozókat, ügyfélszolgálati munkatársakat, hanem a felsővezetői kört is egyaránt érinti. Hatékony megoldás lehet ezekre a problémákra az interim menedzsment, mely alatt azt értjük, hogy a meglévő mene...
Teljes cikk...
Mit tehet a vezető és a HR-es recesszióban?
A világszerte észlelhető általános gazdasági krízis kezelésében a vállalkozások, munkáltatók jelentős része a jól látható jelek ellenére sem készült fel a recesszió leküzdésére. A vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata a válságkezelés terén, nem rendelkeznek a megoldásra, a kilábalásra vonatkozó stratégiával. ...
Teljes cikk...