A vállalati kockázatkezelés talán soha nem volt még fontosabb, mint napjainkban. A globalizáció rohamos fejlődése miatt a modern szervezetek előtt álló kockázatok összetettebbé váltak, ezzel együtt pedig az egyre gyorsabb ütemben érkező nehézségekkel is meg kell küzdeniük. A Covid-19 világjárvány folyamatos utóhatásai, az ukrajnai háború, a rekord magas energiaárak, az ellátási lánc zavarai, valamint a makacsul mélyülő globális infláció iparágtól és mérettől függetlenül minden szervezetet kihívás elé állított idén. 

Ezek hatására a kockázatkezelésben korábban reaktív megközelítést alkalmazó szervezetek egyre inkább a dinamikus és proaktív szemléletet támogató módszerek felé fordulnak. A vállalati stratégia kialakításában pedig jelentősebb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a rugalmasság valamint az agilitás, mint korábban valaha.

Így az év végéhez közeledve a felelős vezetőknek érdemes számot vetniük az elmúlt 12 hónap kockázatkezelési módszereiről, illetve az elért eredményekről, hogy levonják a tanulságokat és meghatározzák a 2023-as stratégiát. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani alábbi cikkünkkel. 

Mit jelent a holisztikus vállalati kockázatkezelés?

A kockázatkezelés a szervezet tőkéjét és bevételeit fenyegető veszélyek azonosításának, értékelésének és ellenőrzésének folyamata. Ezek a kockázatok számtalan forrásból származhatnak, beleértve a belső vállalati nehézségeket, a pénzügyi bizonytalanságot, a jogi felelősséget, a technológiai problémákat, a stratégiai irányítási hibákat, a baleseteket, a politikai viszályokat és a természeti katasztrófákat.

A hatékony kockázatkezelési stratégia segít a szervezeteknek előrejelezni, megérteni és kezelni az előttük álló kockázatok teljes skáláját, valamint a szervezet stratégiai céljaira gyakorolt esetleges hatását. A belső és külső veszélyekre való felkészülés mellett a holisztikus vállalati kockázatkezelés a pozitív kockázatok fontosságát is szem előtt tartja. A pozitív kockázatok olyan lehetőségek, amelyek növelhetik az üzleti értéket, vagy éppen ellenkezőleg: amennyiben figyelmen kívül hagyják őket kárt okozhatnak a szervezet számára. 

A hatékony kockázatkezelési stratégia célja tehát nem az összes létező kockázat kiküszöbölése, hanem a vállalati érték megőrzése és növelése okos kockázati döntések meghozatalával.

Mi várható 2023-ban?

Feltételezve, hogy a globális infláció, a háborús helyzet és az ellátási lánc kihívásai továbbra is fennállnak, 2023 számos olyan kockázatot rejt magában, amelyek átfogó felkészülést, valamint proaktív és professzionális kockázatkezelési stratégia kidolgozását igénylik: 

Kiberkockázatok

Miközben a kibertámadások száma meredeken növekszik világszerte, a PwC 2023-as Global Digital Trust Insights nemzetközi felmérése szerint ma a vezetők kevesebb, mint negyede gondolja úgy, hogy vállalata teljes mértékben kiiktatta a felhőben történő adattárolás, a távmunka, az IoT és más digitális eszközök használatából eredő kockázatokat és veszélyeket. 

Üzletmenet megszakadás kockázata 

A pandémia, majd annak utóhatásai, valamint az orosz-ukrán háború egyértelműen rávilágítottak a modern ellátási láncok és a globális termelési hálózatok sebezhetőségére. Az ellátási lánc zavarok 2023-ban várhatóan kevésbé erőteljesek és földrajzilag szétszórtabbak lesznek, mint az elmúlt két évben, de továbbra is a legfőbb üzleti kockázatok között szerepelnek majd. 

Képzett munkaerő hiánya

A Korn Ferry nemzetközi vezetési tanácsadó cég becslése szerint 2030-ra a globális képzett munkaerő hiány eléri a 85 millió főt. Ez a tendencia a hazai vállalatokra is nagy nyomást helyez: Magyarországon a munkaerőhiány idén a legfőbb vállalati kockázatok egyike volt és ez várhatóan jövőre sem mutat majd javulást. 

Makrogazdasági helyzet

A makrogazdasági helyzet negatív irányú változásának következtében a világgazdaság és ezen belül a közép-kelet európai régió gazdaságának jelentős lassulására számítanak a szakértők 2023-ban. A hektikus és kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a magas energiaárak és az egyre mélyülő globális infláció várhatóan az ideinél is nagyobb nehézségeket és visszaesést okoz majd a vállalatok számára. 

Környezeti-egészségügyi kockázatok

Az Európai Környezetvédelmi ügynökség legutóbbi jelentése szerint a levegőszennyezés a legnagyobb környezeti-egészségügyi kockázat jelenleg Európában. Annak ellenére, hogy a levegő minősége Európában javult az elmúlt évtizedekben, a légszennyező anyagok szintje még mindig meghaladja az EU szabványait és a WHO irányelveit. Emellett a Covid-19 esetleges további hullámai, valamint egyéb járványok kialakulásának és elterjedésének kockázata is jelentős rizikófaktor a vállalatok számára.

Vállalati kockázatkezelési stratégia 

Ebben a nehézségekkel teli üzleti környezetben egy hatékony vállalati kockázatkezelési stratégia kialakítása és alkalmazása kritikus fontossággal bír majd az előttünk álló évben:

• Az üzletmenet folytonosság biztosítása érdekében elengedhetetlen lesz a rugalmasság beépítése az ellátási lánc struktúrákba, a források diverzifikálása és az alternatív megoldások felkutatása. 
• A szervezeteknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a képzett munkaerő megtartására: rugalmas munkakörülmények biztosításával, hatékony értékelési és javadalmazási rendszer kialakításával, a csapatszellem kialakításával, a munkatársak fejlesztésével, valamint hatékony változásmenedzsmenttel. 
• Felértékelődik az üzleti agilitás. 
• A tiszta és biztonságos munkakörnyezet minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír. A fenntarthatósági szempontokat is priorizáló vállalati EHS-stratégia kialakítása kulcsfontosságú szerepet kap.
• Rendkívül fontos a pénzügyi és gazdasági kockázatok azonosítása és elemzése, valamint ezek várható hatásaira a válaszlépések kidolgozása.
• A kibervédelem, valamint az erre vonatkozó megoldások a vállalati kockázatkezelési stratégia nélkülözhetetlen részét kell hogy képezzék.

Hogyan segíthet egy interim menedzser a megfelelő stratégia kialakításában?

A hatékony kockázatkezelési irányelvek kidolgozása az előttünk álló, kihívásokkal teli időszakra nagy terhet ró a vezetőségre. Rugalmasságra van szükség és olyan stratégia kialakítására, amely a folyton változó feltételekhez gyors és dinamikus alkalmazkodást tesz lehetővé. A megfelelően működő stratégia kialakításán akár a vállalat jövője is múlhat ezért érdemes megfontolni külső, szakértő támogatás bevonását.

Egy kompetens interim menedzser gyors és hatékony megoldást nyújt a vállalatok számára, legyen szó nemzetközi kockázatkezelési szabvány bevezetéséről, vagy más alternatív kockázatkezelési stratégia kialakításáról és sikeres alkalmazásáról. Az interim menedzser szakértelme és tapasztalata révén olyan értékeket képes adni a megbízó cég számára, amely túlmutat megbízatásának idején és hosszú távú sikerességet biztosít számára.