Fő tartalom átugrása

Generációváltás – itt az ideje jól csinálni Ford, Walmart, Lidl: vajon cégvezetés szempontjából mi a közös a felsorolt vállalatokban? Nos, nem más, mint az utódlás kérdése.

Generációváltás – itt az ideje jól csinálni

Ford, Walmart, Lidl: vajon cégvezetés szempontjából mi a közös a felsorolt vállalatokban? Nos, nem más, mint az utódlás kérdése. E jól ismert cégek tulajdonlásában, irányításában a mai napig résztvesznek az eredeti alapítók családtagjai, leszármazottjai. A generációváltás a folyamatosan a kapitalizmusban élő nyugatiak számára evidencia, de a magyar, első generációs cégalapítók számára ma már égető kihívás. Cikkünk a generációváltást járja körül röviden, a legfontosabb szempontokat bemutatva. 

Zökkenőmentesen

A Harvard Business Review 2022-es cikkének címében (Plan a Smooth Succession for Your Family Business) ott a kulcsszó: smooth, vagyis zökkenőmentes, sima – ez az eszményi utódlási átmenet legfontosabb jellemzője. Mégis, a statisztika beszédes ezen a téren: még a világ e vagyonfelhalmozásban szerencsésebb felén is az utód felkészítésének hiánya 25%-ban hozzájárul a meghiúsult átmenetekhez. A cikk végigveszi, milyen stratégiákkal lehet a generációváltás folyamatát sikertörténetté tenni.

  • Világszerte nézett, népszerű sorozatok foglalkoznak azzal, hogyan különböznek egymástól a generációk értékben, habitusban, hozzáállásban (ilyen az HBO Max Succession című sorozata is, de az idősebbek számára már a Dallas is bemutatott ezzel kapcsolatos konfliktusokat). Éppen ezért a két félnek egyensúlyt kell találnia az alapító hosszú távú céljai és a feltörekvő vezetők (például a fia vagy lánya) dinamizmusa között.
  • Az alapítónak el kell fogadnia, hogy a következő generáció más perspektívákat tart szem előtt. Sokat segít, ha a családi vállalkozások írásban lefektetett közös értékkel rendelkeznek, mert ezzel azonos célt jelölhetnek ki. 
  • Rendkívül fontos a nemzedékek közti kommunikáció, a tudásmegosztás, a következő generáció korai bevonása a cég mindennapjaiba.
  • Bizalom hiányában a legszebb tervek is dugába dőlnek, ezért épp a bizalom az egyik legfontosabb erősítendő terület.
  • Az alapítónak fel kell készíteni az utódot, hogy átvegye a céget. Ez egy tanulási folyamat, amely konfliktusokkal járhat, de a végén ott a sikeres átmenet lehetősége.

A tervezés szerepe

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a generációváltást alapos tervezés előzze meg. Ennek részeként kerülhet sor a vízió kijelölésére, amely már elsősorban az átmenet utáni időkre szól. A szorosan vett tervezés során meg kell határozni a résztvevő felek szerepét és felelősségét, hogyan történjen a mentorálás, és egyáltalán: mit tartalmazzon az utódlási megállapodás?

Mindeközben természetesen arra kell törekedni, hogy az üzleti folytonosság, a vevőkkel való kapcsolat és a bevételi számok ne sérüljenek.

Generációváltás generációk óta

Eddig cikkünk a nehézségekről szólt, de érdemes egy kicsit távolabbról, felülről szemlélni a családi cégeket. William O’Hara, a téma neves szakértője így fogalmazta meg a Centuries of Succes című könyvében: „Mielőtt a multinacionáis vállalatok létrejöttek volna, már megvoltak a családi cégek. Az angol ipari forradalom előtt – már megvoltak a családi cégek. A görögök és a római birodalom eljövetele előtt is megvoltak már a családi cégek.”

Ezért reménykeltő – még ha innen, Magyarországról nézve utópiának is tűnik – a sok nemzedékre visszanyúló, egy család tulajdonában, irányításában maradt cégek impozáns listája. Érdekességképp megemlíthető például a japán Kongó Gumi nevű építési vállalat, amely több mint 40 generáción keresztül maradt családi tulajdonban, míg 2006-ban fel nem vásárolták. De az európai példák közül kiemelkedik az olasz, bortermeléssel és olivatermesztéssel foglalkozó családi vállalat, a 12. században alapított Barone Ricasoli.

Ellenvetés? Egy sokat idézett, még az 1980-as években, illinoisi gyártó cégek adatsora alapján készült tanulmány szerint a családi vállalkozásoknak csak az egyharmada élte túl az első generációt, és csak 13%-a a harmadikat. De a Harvard Business Review 2021-ben cáfolta ezt az általa „háromgenerációs mítosznak” hívott elképzelést, bebizonyítva: a tapasztalat szerint ennél sokkal jobb a sikerráta a hasonló vállalatok körében.

Tanulni, tanulni, tanulni

Fontos látni, hogy a generációs váltás sikeressége az alkalmazkodókészségen és a tanulási hajlandóságon múlik. Nem véletlen, hogy az ebben élenjáró USA-ban külön cégek foglalkoznak ezzel. Ilyen az erre a területre specializálódott The Williams Group is, amely a sikeres utódláshoz a következő szolgáltatásokat nyújtja: családi coaching, szerepfejlesztési coaching, szenvedély coaching és implementálási coaching.

A magyar helyzet

Az utóbbi években itthon is többen megkongatták a vészharangot: hamarosan sikeres magyar cégek alapítói (sokszor épp maguk a névadók!) szeretnének nyugdíjba menni a gyakran még az előző rendszerben létrehozott cégeik éléről. Emberileg érthető a szituáció, hiszen ezek az emberek a legnagyobb átmenetet sikeresen kezelték, mivel a kapitalizmus vad, folyamatos változásban lévő viszonyai között is virágzó vállalatokat építettek fel. Amikor viszont eljött az utódlás ideje, sokszor válság elé néznek.

Ezt a képet erősíti a Concorde MB Partners 2023-ban közzétett kutatása is. Ebben a 2021-es év 250 legmagasabb EBITDA-jával rendelkező, vagyis legjövedelmezőbb hazai cégét vizsgálták meg. E minta alapján, a sok megállapítás közül jelen cikk szempontjából talán ez a legbeszédesebb: „a lezajlott generációváltások aránya mindössze 13,6% volt, ráadásul ennek 1/3-a nem tudatosan, hanem kényszerű okokból történt, azaz az alapító elhalálozása miatt vették át az irányítást az utódok. Ez nem túl magas arány, és jól mutatja, a hazai cégek e tekintetben inkább az út elején járnak.”

Nem állunk jól. A magyar gazdasági felsőoktatás zászlóshajója, a Corvinus Egyetem már öt olyan konferenciát is szervezett, melyeknek témája a családi vállalatok voltak. Az utolsó ilyen rendezvényen, 2023-ban az egykori innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László mondta el a riasztó adatot: a generációváltás mint probléma Magyarországon tízből négy vállalkozást érint. 

Akiknek sikerült

A helyzet tehát sürgető, de szerencsére több cég is jó példával jár elöl. Ilyen a ruházati márkájáról ismert Griff Gentleman, ahol már az alapító gyerekei is a cégben dolgoznak, és önálló módon, saját márka indításával, de a tradíciók megtartásával jelezték: az új generáció helyet kér a Nap alatt.

Kifejezett sikertörténetnek számít a Ford Petrányi esete. A rendkívül szorgalmas, kiváló kereskedői vénával megáldott szülők után az 1973-ban, alkatrészek behozatalára alapított cég immár az egyetlen gyermek, Petrányi Zoltán irányításával működik. Az ambíciózus utód egyrészt továbbvitte a szülői házból kapott hitvallást (megbízhatóság, rugalmasság, emberközpontúság), másrészt pedig az eredeti cégprofilt kibővítve és a 21. századi kihívásokra alakítva új cégeket alapított és vezetett. A kis családi vállalat Petrányi Zoltán keze alatt egy több mint 300 munkavállalót foglalkoztató cégcsoporttá nőtt, míg az ifjabb Petrányi szakmai munkáját nemcsak a nemzetközi Ford, hanem például a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége is díjjal ismerte el.

E cikk tanulságát az Interim Kft. is jól ismeri. A sikeres generációváltások ugyanis két aspektusukban is hasonlítanak az interim menedzserek tevékenységéhez.

Először is, érdemes az eddigi hagyományosan jól működő gyakorlatokat megtartani. Másodszor, az új vezető friss szemléletet hozhat be a vállalat életébe, és modern üzleti megoldásokkal tudja még értékesebbé, hatékonyabbá tenni a céget.

Ha ez a két cél áll az ön vállalata előtt is, az Interim megbízható partner ezek megvalósításában.

Korábbi bejegyzéseink

2025 vezetői szemmel, avagy az első év tanulságai
„Beállok mögéd, és segítek, hogy tanulj és megoldd a feladatot” Interjú Kovács Katival, az Interim Kft. projektmenedzserével
Bértranszparencia 2026: vége a bérezési titoknak Magyarországon?
Folyamatmenedzsment a gyakorlatban: amikor a hatékonyság versenyképességi tényező
Az egyéni interim megbízási szerződés hátrányai.  5 érv, hogy miért szerződjünk interim szolgáltatóval
Bértranszparencia 2026-tól: mit jelent a vezetőknek az új EU-s irányelv?
Az eltűnt COO nyomában: ki irányítja valójában a céget?
Szédülés a létra tetején – avagy mitől roppannak meg a CEO-k?
Projektmenedzser: jelenből a jövőbe
TISAX: egy fontos szabvány, melynek bevezetésében és auditjában az interim menedzser segíthet