Fő tartalom átugrása

Változásmenedzsment: a jövőre készülve Az üzleti életben nincs helye a jóslásnak, de a jövőre való felkészülésnek igen. Ennek szellemében alkotta meg az IMD a Future Readiness Indicator-t

Változásmenedzsment: a jövőre készülve

A több hírességnek tulajdonított, de minden valószínűség szerinti régi dán mondás szerint: „Jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti." Az üzleti életben nincs helye a jóslásnak, de a jövőre való felkészülésnek igen. Ennek szellemében alkotta meg az IMD nevű, független akadémiai intézmény a Future Readiness Indicator-t. Az egyes vállalatok jövőképességi sorrendjét böngészve jó pár tanulsággal gyarapodhatnak azok a vezetők, akik – ellentétben a konkurenciájukkal – nagyon is odafigyelnek az elkövetkezendő évekre, és hajlandóak befektetni a változásmenedzsmentbe.

Készen állsz-e a jövőre?

Minden sikeres Apple-re jut egy-egy Rovio-, Nokia- vagy Sega-történet. E három cég mindegyike egy időben a csúcsokat ostromolta ismertség, profit, elterjedtség tekintetében, azután a rosszul meghozott – sőt, meg nem hozott! – döntések súlya alatt összeroskadtak. Ha túl is élték, az egykori, hatalmas nyereséget jelentő területüket kénytelenek voltak másoknak átengedni. Esetükben egy ponton talán a vállalati krízismenedzsment segíthetett volna, de ez már mind múlt idő.

A jelen ellenük dolgozott, és a jövő sem lett a barátjuk.

Az Apple maga is átélte a change management erős kezű beavatkozását. A kompetens, a jövő technológiai felhasználóit szem előtt tartó régi-új CEO kihúzta a bajba került, egykor szebb napokat látott céget a slamasztikából– az eredményt ma is látjuk termékeinek profitján.

A kulcs egyfajta előrelátás, figyelem a jövőre, nagyfokú alkalmazkodás és adaptáció, állítja az IMD. A szervezet Future Readiness értékelése azt mutatja meg, hogy egyes cégek mennyire tudnak új képességeket kiépíteni. A startup világából jól ismert „pivotálás” is előkerül: ez az új helyzethez történő alkalmazkodást, irányváltást, újratervezést és az új célok kijelölését jelenti.

Ezek a gondolatok egy száz évente előforduló világjárvány, a második világháború utáni rend felbomlását beindító európai frontális háború, az energiaválság, az új szuperhatalom felemelkedése vagy a globális klímaveszély nyilvánvalóvá válása után szinte már közhelyesen hatnak. Mégis, sok vállalkozás, még nagyobb vállalatok is csak legfeljebb a következő negyedév (Q) OKR-jeivel akarnak foglalkozni. Profitot, de most, mondják.

Az IMD épp azt mutatja meg, hogy ez nem túl bölcs hozzáállás, és ellenpéldaként saját listán, a Future Readiness indicator-ön mutatja be a jövőképességben előrébb tartó vállalatok egymáshoz viszonyított pozícióját.

Az IMD módszere

A kutatóintézet nyilvánosan elérhető adatok alapján értékel. Idetartoznak például a vállalati honlapok, éves jelentések, üzleti modellek vagy épp a harmadik féltől származó adatok. Hét egyenlő súlyú tényező alapján történik a rangsorolás, ezek: a pénzügyi alapmutatók, a befektetők jövőbeli növekedési elvárásai, üzleti sokszínűség, alkalmazottak sokszínűsége/ESG, kutatás-fejlesztés, az innovációs erőfeszítések korai eredményei, valamint a készpénz és adósság. 

De milyenek a Future Readiness listán jól szereplő, vagyis jövőképes vállalatok? Rendelkeznek az új képességekhez szükséges erőforrások kiépítésével, a jövőbeli változásokra való felkészüléssel, nyereségre törekednek, megalkotják saját stratégiájukat, előrelátóan reagálnak a változásokra, néha gyors döntéseket hoznak. Nagyon is meghatározott elvek szerint működnek, de „szárazon tartják a puskaport”, azaz nyitottak a kísérletezésre, az új utakra is.

Sokszor ez fentről kezdeményezett változásokban manifesztálódik, a CEO-k szerepe minden eddiginél fontosabb. (Miközben a cégen belüli kommunikációban nyitva kell hagyni a csatornákat az alulról induló projekteknek is.) Egyszerre van szükség proaktív, preaktív és reaktív megközelítésre is, e tényezők együttesen kövezhetik ki a sikerhez vezető utat.

Egy látszólagos ellentmondás és annak feloldása

Hogyan lehet egy cég sikeres negyedévről negyedévre, miközben a hosszú távú változásokat is bele kellene építeni a működésébe? Hogyan lehet a status quo-t is fenntartani és sokszor kockázattal járó innovációba beruházni?

Nos, az IMD szerint itt a megoldás magától értetődő: mind a rövid távú adaptációban, mind a hosszú távú innovációs fókuszban kiválónak kell lenniük a cégeknek. Az IMD „Teljesítmény és átalakítás” névvel látta el ezt a gondolatot, jelezve, hogy egyfajta proaktív megközelítéssel szükséges a jövőre tekinteni és reagálni a ma változásaira.

Ez nagyon nehéz feladat a ranglistát állító cég szerint. Mégis, maga a lista a bizonyíték arra, hogy egyre több vállalat képes ezt meglépni, és akár éveken keresztül is jól teljesíteni a jövőképességet vizsgáló felmérésben.

2024-es tanulságok

Ha megnézzük az IMD legfrissebb Future Readiness listáját, rögtön láthatjuk az elv gyakorlati megvalósítását, vagyis képet kaphatunk a valóban jövőképes vállalatok „titkairól”. 

Pénzügyi téren például a VISA és a Mastercard szerepel előkelő helyen, köszönhetően az innovatív, nyitott politikájuknak, míg a szépségiparban a L’Oreal a beautytechbe tett befektetéseivel, fejlesztéseivel mutat utat a többieknek. Autózás terén már látszik, hogy a kínai villanyautó-gyártók – például a nálunk is gyárat építő BYD – megszorongatja a Teslát. Érdekesség, hogy még olyan nagy múltú, fogyasztási szokás által kevéssé érintett iparági versenyző, mint a Coca-Cola is Future Readiness állapotúnak minősíthető a személyre szabott, digitális megoldásaival.

A különböző cégek a kapitalizmus szellemében nemcsak versenytársak, de inspirációt adó konkurenciák is egymás számára. A listán megtalálható a kriptopiacon tevékeny CoinBase vagy a bankokat kikerülő digitális fizetési módot szervező PayPal is. Pont ez utóbbiak kényszerítették arra az ipar régi, lassan forduló csatahajóit, a legacy pénzintézeteket, hogy működésükben a neobankok és kriptovaluták szerepét megtalálják, beépítsék. Magyarán: hogy innováljanak.

Nincsenek üdvözítő modellek: minden vezetőnek a saját cégének helyzetét kell figyelembe venni, amikor a számok alapján új folyamatokat indít el a jövőképesség fenntartására.

Az Interim Kft. az interim menedzsment szolgáltatásával külső rátekintést elősegítő, később gyors döntéseket jelentő nézőpontot hozhat egy-egy vállalat működésébe. Az alapos diagnosztika után tapasztalt és elkötelezett szenior interim mendzsereink a változásmenedzsment élére állva készíthetik fel a sikeres jövőre az ön cégét is.

Az átalakulás néha fájdalmasnak tűnhet, de egy jó változáskezelés egészséges szervezetet hozhat létre.

Korábbi bejegyzéseink

2025 vezetői szemmel, avagy az első év tanulságai
„Beállok mögéd, és segítek, hogy tanulj és megoldd a feladatot” Interjú Kovács Katival, az Interim Kft. projektmenedzserével
Bértranszparencia 2026: vége a bérezési titoknak Magyarországon?
Folyamatmenedzsment a gyakorlatban: amikor a hatékonyság versenyképességi tényező
Az egyéni interim megbízási szerződés hátrányai.  5 érv, hogy miért szerződjünk interim szolgáltatóval
Bértranszparencia 2026-tól: mit jelent a vezetőknek az új EU-s irányelv?
Az eltűnt COO nyomában: ki irányítja valójában a céget?
Szédülés a létra tetején – avagy mitől roppannak meg a CEO-k?
Projektmenedzser: jelenből a jövőbe
TISAX: egy fontos szabvány, melynek bevezetésében és auditjában az interim menedzser segíthet